A sz�vem m�ly�n

Minden ember boldog akar lenni,

Szeretetet kapni �s rem�lni,

Az �lett�l ezt v�rni,

S azt�n egy nap elj�n…

Csal�d�s csal�d�s ut�n,

Ki tudja, meddig m�g?

De valami t�rt�nt…

A rosszban megjelent a j�,

V�ratlanul, az �let v�letlen�b�l.

Egyszerre j�rtunk ugyanott,

B�r csak gondolatban.

Ismeretlen�l is ismerni akartam,

S megk�ny�r�lt a sz�ve rajtam.

Ki is az, kit sz�vem v�r?

Ezt megfogalmaztam vajon m�r?

Nem, olyan emberrel m�g nem tal�lkoztam.

Mikor �t hallottam,

Legels� pillanatban megn�multam.

Nem hittem, hogy � l�tezhet,

S hogy az �let megmutatja �t nekem.

Fura �rz�sek hatalm�ba ker�ltem,

Semmit nem �rtettem.

Mi�rt �rzem ezt a k�l�n�s �rz�st?

Hisz � messze van t�lem,

S csak a lelk�t l�tom.

Vagy a lelkek tal�lkoznak,

S nem az �sz �rvek?

B�r ez most nem igaz�n fontos,

Csak az �rz�s, mi �get.

Mindig is a l�lek sz�ps�ge �ltetett,

S most tal�ltam egy rokon lelket!

T�l mindenen, hat�rokon

Id�n �s gondokon

�gy �rzem, tal�n �rte �ln�k!

Ez az �rz�s m�s, mit id�ig �reztem.

Megr�m�ltem, s nagyon f�lek!

� olyan m�s, aranyos �s csod�s,

Sz�ve a hely�n van,

S megv�di a gyeng�bbet,

M�gis f�l�nk �s szer�ny.

Tudom, neki mi a sz�ve v�gya,

Mert nagyon egyszer� az �lma,

Azt szeretn�, ha elfogadn� egy l�ny

Olyannak, amilyen � val�j�ban.

Ez nem nagy k�v�ns�g,

De neki a vil�g.

Tal�n �n is a vil�got l�tom benne,

De ezt magamnak nem vallan�m be.

T�l f�jdalmas ez nekem,

Mert � egy m�sik l�nyr�l �lmodik.

Id�ig nem f�ltem,

�rz�seim j� m�lyre temettem.

Egy besz�lget�s hozta felsz�nre,

Most gondolkodom, mi lesz?

Elmondjam, mit �rzek?

Vagy bar�tk�nt viselkedjek?

Egy�ltal�n, mit �rzek?

�sszezavarodtam teljesen,

Csak azt szeretn�m,

Ha l�tn�m, s velem lenne.

De tudom, most is hi�ba,

Mint mindig, a sz�vem

Rossz alanyra lelt,

Mert biztos vagyok benne,

Viszonz�sra nem tal�l.

Vagy m�gis? Ki tudja?

Mert � azt el nem mondja,

Ha sz�v�t sz�vem megfogta.

M�gis, v�rom a csod�t,

Hogy tal�n m�gsem csak bar�t.

Boldogg� szeretn�m tenni,

S vele egy�tt �n is bodog lenni.

Szeretn�m l�tni vid�mnak,

Szerelmesnek, s szabadnak.

De rettenetesen f�lek

Bevallani, amit �rzek.

Ha m�gis hasonl�an �rez,

Az olyan lesz, mint az �lom.

Az �let azonban mostoha,

Tudom, ez nem siker�lhet soha.

Boldog lesz �, de nem velem,

B�r nekem � fontos,

Nem a saj�t �rdekem.

Ez lakozik  a sz�vemben.             

                                                                                                                                    �rta: H. B. Dudu