Itt kedvenc jap�n �nekesemr�l, Gacktr�l tudhattok meg inform�ci�kat, s�t, egy eg�sz �letrajz ez az �r�s. Kellemes olvasgat�st k�v�nok annak, aki k�v�ncsi r�, �s elolvassa.

- Annyit f�zn�k az �r�shoz, hogy ezt �gy kaptam egy m�sik oldal tulajdonos�t�l, ha valahol ugyan�gy fent van, akkor nem onn�t m�soltam a f�lre�rt�sek elker�l�se v�gett. Az �r�s nem friss, utols� r�sz�ben 2004-ben t�rt�nt esem�nyekr�l van sz� -

N�v: Gackt Camui
Val�di n�v: ismeretlen (egyesek szerint Okabe Satoru)
Sz�let�si hely: Okinawa
Sz�let�si d�tum: 1540. j�lius 4.
�letkor: Gackt azt �ll�tja, hogy t�bb mint 400... (a val�s�gban kb. 30)
Magass�g: 178 cm
T�meg: 60-80 kg (a turn�kt�l f�gg)
Der�kbõs�g: 68 cm
Cipõm�ret: 43
V�rcsoport: A

J�tszik: zongor�n, dobon, trombit�n, git�ron, basszusgit�ron, tub�n, k�rt�n �s harson�n
Hobbyk: vezet�s, randiz�s, harcmûv�szet
Csal�dtagok: apa, anya, nõv�r, �ccs
Szok�sok: doh�nyz�s

Kedvenc
- sz�nek: fekete �s feh�r;
- manga: Banana Fish;
- kaja: kimchi, spagetti;
- ital: Gabidy Gabi (v�r�sbor), tea;
- sport: bili�rd, s�, box, karate, judo;
- parf�m: Platinum Egoiste;
- sz�n�szek: John Travolta, Brad Pitt, Nicholas Cage, Meg Ryan, Sandra Bullock;
- filmek: A Rettenthetetlen, Angyalok V�rosa;
- �nekes: Miwa Yoshida (Dreams Come True);
- dalok: Stairway to Heaven (Lead Zeppelin), Beauty & Harmony (Miwa Yoshida);
- cigarettam�rka: Joker;
- dolgok: k�kuszillat� gyerty�k �s f�st�lõk, aut�k, nõk, koponya form�j� t�rgyak.

Gackt Camui-t val�sz�nûleg senkinek nem kell bemutatni, aki valamicsk�t j�ratos a J-ROCK zene vil�g�ban. A Malice Mizer nevezetû visual kei egy�ttessel v�lt ismertt�, �m sz�l��nekesk�nt val�s�totta meg igaz�n �nmag�t. A k�vetkezõ biogr�fia eddigi �let�rõl �s p�lyafut�s�r�l igyekszik kor�ntsem teljes, de legal�bbis �tfog� k�pet adni.

"Wazuka na hikari o mitsukereba ii
Ima wa taiy� ga agaranakute mo
Furidashita ame wa itsu ka yamunda ne
Kono ame wa itsu ka yamunda ne"

Gackt -, b�r val�di kor�t, a legt�bb jap�n elõad�hoz hasonl�an, hom�ly fedi (sz�let�s�t, frapp�ns g�t m�dj�ra, 1540. j�lius 4-�re, Franciaorsz�gra szokta belõni), - a huncut jap�n v�m�gyint�zõk szerint 1973-ban sz�letett. Eredeti neve szint�n nem publikus, teh�t biztosra nem is lehet megmondani, a legnagyobb val�sz�nûs�g szerint azonban Okabe Satoru. A sz�let�si helye nem titok, Okinaw�r�l, jap�n legd�lebbi, �n�ll� nyelvvel b�r� sziget�rõl sz�rmazik. Apja trombita-mûv�sz, anyja zongoratan�rnõ �s/vagy fodr�sz volt, van ezen k�v�l egy nõv�re �s egy �ccse.

Sz�lei nagyon szigor�an nevelt�k, a napj�nak minden egyes mozzanata meg volt hat�rozva. TV-t p�ld�ul nem n�zhetett, csak oktat�filmeket, k�nnyûzen�t gyerekkor�ban egy�ltal�n nem is hallott. "Otthon csak komolyzen�t hallgattam. N�ha meghallottam egy-egy jap�n dalt az �desap�m kocsij�ban �s a fr�sz ker�lgetett. Hallani sem akartam r�la. A komolyzene gy�ny�rû, tele van �lettel, a jap�n zene viszont szomor� �s mindig rossz kedvem lett tõle. A k�nnyûzene sok�ig egy�ltal�n nem is �rdekelt..."

A sz�lei k�sztet�s�re 3 �ves kor�t�l fogva zongor�zni tanult. "Kiskoromban szerettem a zongor�t, mert j� volt j�tszani rajta, de azt�n, ahogy iskol�ba ker�ltem, egyre ink�bb elment tõle a kedvem. Abba akartam hagyni, de erre m�g j� n�h�ny �vig nem volt lehetõs�g. K�zben megnyertem n�h�ny zongoraversenyt, de ez k�l�n�sebb lelkesed�ssel nem t�lt�tt el. A k�z�ns�gem csupa v�nember volt, akik azt se tudt�k, hogy �bren vannak-e vagy alszanak. Felmer�lt bennem a k�rd�s, hogy ki k�v�ncsi itt r�m val�j�ban. A v�g�n pedig kaptam egy darab pap�rt. Mindig arra gondoltam, hogy most mit csin�ljak vele? Ez nem volt igazi elismer�s." 10 �ves kor�ig egy�bk�nt karmester szeretett volna lenni.

Kisgyerekkor�t�l kezdve karat�zik is, shohei ryu, azaz okinawa-i s�tuban, valamint a jujutsut is gyakorolja. Jelenleg fekete�ves.

7 �vesen �lte �t �lete elsõ hal�l-k�zeli �lm�ny�t, belefulladt az okinawa-i tengerbe �s �gy kellett �jra�leszteni. Azon a napon, azt mondja, minden k�t�l szakadt. Att�l kezdve olyan embereket kezdett l�tni, amelyeket senki m�s nem. A sz�lei persze egyszerûen leoltott�k. 10 �vesen rosszul lett, k�rh�zba ker�lt, �s mivel pszichikailag el�g gyenge �llapotban volt, egy h�napig mag�nz�rk�ban volt k�nytelen tengetni napjait. "Mikor hazaengedtek, �n magam semmit sem v�ltoztam. Bel�l semmi sem v�ltozott." De t�bb� senki sem l�thatta, hogy mi van odabent. Sz�leinek errõl, mint ezut�n semmi m�sr�l sem nagyon besz�lt, s e folyt�n teljesen elt�volodott tõl�k.

11 �ves kor�ban teljes�lt a v�gya �s abbahagyhatta a zongor�z�st. Akkor f�vos hangszereken kezdett el tanulni. "Egyik este, mikor j�ttem haza az iskol�b�l, az ap�m �pp a nappaliban trombit�lt. Õt, mag�t persze ut�ltam, de el kell ismerni, hogy a hangszerj�t�kban profi volt. Elhallgattam egy darabig �s k�zben arra gondoltam, hogy nehogy m�r �pp õ legyen jobb n�lam. Ez egy motiv�ci� volt, jobbnak lenni n�la. Ez hajtott."

14 �ves kor�ban t�rt csak vissza a zongor�hoz. Miut�n 11 �vesen abbahagyta, h�rom �vig r� sem n�zett. Egy bar�tja r�v�n kezdett el �jra j�tszani. "Az iskol�nkban mindenkinek elege volt mindenbõl, mindenki ott b�jt ki a k�teless�gek al�l, ahol csak tudott." Gackt ink�bb nem j�rt be, nehogy �tragadjon r� a negat�v szeml�letm�d. Biztos, ami biztos. "Volt egy fi� az oszt�lyunkban, aki sokban k�l�nb�z�tt a t�bbiektõl. Õ sem volt persze angyal, de sokkal jobban elfogadta a helyzet�t, mint a t�bbiek. Egyik nap, mikor �pp egy�tt l�gtunk, �s a foly�parton �ld�g�lt�nk, megeml�tette, hogy nincsenek otthon a sz�lei �s megh�vott magukhoz. Gyakorlatilag egy palot�ban laktak; biztos voltam benne, hogy nem fogom õt visszah�vni, mivel a mi h�zunk ehhez k�pest nem volt �pp eml�t�sre m�lt�. Ahogy beljebb ment�nk, egy hatalmas zongora �llt az elõt�rben. Ilyen sz�pet �s hatalmasat m�g �letemben nem l�ttam. K�rdeztem, hogy ki�, �s azt felelte, hogy az �v�. Nem akartam elhinni. Akkor le�lt �s elkezdett j�tszani rajta. Addig azt sem tudtam, hogy zongor�zik; de nemcsak hogy zongor�zott, gy�ny�rûen j�tszott. Elmes�lte, hogy a sz�lei zenetan�rok �s kicsi kora �ta tan�tj�k. Nem kis meglepet�s �rt. Akkor �n is elmondtam neki ugyanezeket magamr�l, �s hogy hitelt adjak a szavamnak, be is mutattam a zongoratudom�nyomat. Ami az �v�hez k�pest sajnos eml�t�sre m�ltatlan volt. Ha belegondolok, h�rom �ve nem �ltem zongora elõtt. Nagyon kellemetlen�l �reztem magam. K�ts�gtelen�l semmi k�l�n�set nem tudtam mutatni hozz� k�pest. �s �gy �reztem, hogy legyõz�tt - gyûl�l�m, ha legyõznek. Elhat�roztam, hogy jobb zongorista leszek n�la. Elsõ utam a zenemûboltba vezetett �s a l�tezõ legbonyolultabb kott�kat vettem meg, amik csak l�teztek. Gyakorolni kezdtem, mint egy õr�lt. Iskola helyett, alv�s helyett, meg�ll�s n�lk�l A sz�leim nem �rtett�k a dolgot: eddig �gy kellett a zongora el� tuszkolni, most viszont nem tudtak levakarni r�la. Nem arr�l van sz�, hogy megszerettem volna. Egyszerûen jobb akartam lenni. Ilyen a term�szetem. Ha valaki olyasvalamit tud, amit �n nem, azt �n is meg akarom tanulni."

A zen�l�st �s a zen�t k�z�piskol�s kor�ban kezdte komolyan venni. Akkor kezdett kialakulni benne a zene szeretete, akkor kezdett �lvezetet tal�lni a hangszerj�t�kban �s akkor l�tott �let�ben elõsz�r dobfelszerel�st is. Egy senpai (idõsebb iskolat�rs) hat�s�ra kezdett dobolni �s annak egy ismerõse, egy m�sik senpai tan�totta. A dobol�snak is a tõle megszokott lelkesed�ssel �llt neki. Lenyûg�zte, hogy egy hangszert ilyen erõvel kell j�tszani. Mikor a senpai, aki tan�totta, le�retts�gizett, mag�t�l tanult tov�bb, s hamar profi lett ezen a hangszeren is. Ez idõ t�jt j�rt elõsz�r st�di�ban is �s szeg�ny Gackt nem gyõz�tt fintorogni, hogy micsoda amatõr�ket beeresztenek oda. "A szomsz�d szob�b�l rettenetes, f�ls�ket�tõ zajok szûrõdtek �t. N�h�ny sr�c rock-zen�lt. Õszint�n? Eszm�letlen b�n�k voltak. 16-17 �vesen azt gondoltam, ha ez a rockzene, �s egy rak�s ilyen szerencs�tlen ember mûveli, akkor jobb t�vol maradni tõle."

Az ismerõseitõl, akik tudt�k, hogy dobol, kapott n�ha felk�r�seket, hogy zen�ljen egy�tt vel�k, de sosem fogadta el. Azt�n, puszta k�v�ncsis�gb�l, egyszer az egyiket m�gis elfogadta. "Az elsõ fell�p�s�nk pont olyan kritik�n aluli volt, mint amilyenre sz�m�tottam, m�r ami a zene sz�nvonal�t illeti. Furcsa m�d a k�z�ns�g m�gis elk�pesztõ m�don be volt indulva. Izgulni nem izgultam, hisz klasszikus zenekar tagjak�nt t�zszer ekkora k�z�ns�g elõtt szoktam fell�pni, viszont az õ lelkesed�s�ket nem tudtam ignor�lni. Volt valami erõ a k�z�ns�g �s a zen�szek k�z�tt. Tudni akartam, hogy mi ez, �s lassan kezdtem megl�tni a v�laszt. Egy band�ban, ahol n�gy ember produk�l, hatalmas felelõss�g van mindenkin. Minden szem r�d ir�nyul, az egy�nis�gedre k�v�ncsiak; a kisug�rz�sod vonzza a k�z�ns�get �s a zene, ami belõled �rad. Egy klasszikus zenekar �s k�z�ns�ge k�z�tt nincs interakci�, itt viszont volt. Kicsi koromt�l fogva egy olyan helyet kerestem, ahov� tartozhatok, �s arra v�gytam, hogy a helyem ne legyen p�tolhat�. �letemben elõsz�r egy rock-band�nak nevezett form�ci�ban tal�ltam meg ezt." Gackt ennek ellen�re nem t�lt�tt jelentõsebb idõt a band�val. Az �lma sokkal ink�bb egy saj�t, tehets�ges �s k�pzett zen�szekbõl �ll� egy�ttes volt.

Az apja munk�ja miatt �lland�an k�lt�ztek, lakott Okinaw�n, Yamaguchiban, Fukuok�ban, Shig�ban, Osak�ban �s Kyot�ban. A Moriyama High Schoolban v�gzett 1992-ben. Ut�na elk�lt�z�tt otthonr�l �s a szolg�ltat� szf�r�ban helyezkedett el. �jszaka egy kaszin�ban dolgozott oszt�k�nt �s hogy a zen�tõl se maradjon t�vol, st�di�zen�szk�nt dobolt. �ldeg�lt, de nem mondhatni, hogy k�l�n�sebben boldog lett volna. Õ azt mondja, az �j �let�t egy f�rfinak k�sz�nheti, õ volt az, aki a siker �tj�ra terelte.
"Akkoriban komolyan foglalkoztatott az �ngyilkoss�g gondolata. Az emberekkel gyakorlatilag nem tudtam norm�lis kapcsolatot kialak�tani. Nem tudtam, mi �rtelme van mindennek, egyszerûen ut�ltam az �letemet. Az a f�rfi, aki megv�ltoztatta a v�lem�nyemet, abba a kaszin�ba j�rt, ahol �n dolgoztam. �gy ismerkedt�nk �ssze. K�r�lbel�l 10 �vvel lehetett idõsebb n�lam, gy�ny�rû feles�ge volt, gazdag volt �s sikeres. Tele �letkedvvel. 19 �ves voltam, de az elsõ szavai, amiket hozz�m int�zett, m�g ma is bennem �lnek. 'Melyik jobb, ha �gy �lsz, hogy azt gondolod, csod�latos az �leted, vagy �gy �lni, hogy azt gondolod, b�rmit teszel, hi�baval�? Ami engem illet, �n azt gondolom, hogy csod�latos az �letem.' �s mindezt egy kedves mosollyal mondta. Akkoriban ritk�n mosolyogtam, de õ mindig meg tudott nevettetni. Min�l t�bb idõt t�lt�ttem vele, ann�l nagyobb benyom�st tett r�m az optimizmusa. Ez volt az elsõ eset, hogy magamon k�v�l valaki m�s is �rdekelt. Olyan ember akartam lenni, mint õ. Az�ta 10 �v telt el, de m�g most sem �rzem, hogy vele egy szinten �lln�k.
Egyszer megk�rdezte, hogy mit gondolok, mi a k�z�s a sikeres emberekben? Nem igaz�n tudtam, mit feleljek; nem gondoltam semmit. De õ megadta a v�laszt: a gondolkod�sm�djuk. Tudj�k, hogy mindenre k�pesek. Amit elk�pzelnek, azt meg is tudj�k val�s�tani. Mert b�rmi, ami a fej�nkben l�tezik, a l�tezhet a val�s�gban is, csak t�rekedni kell r�. Az�ta �n is ezt vallom. Egy �v ut�n, amit vele t�lt�ttem, a pesszimizmus v�gleg kihalt belõlem." Meghalt Okabe Satoru-val egy�tt. �s megsz�letett Kamui Gakuto.

A kaszin�ban ismerkedett meg leendõ feles�g�vel is, egy koreai sz�rmaz�s� nõvel, akivel azonban r�vid idõ ut�n elv�ltak. Gackt nem akar t�bb� nõs�lni, annak ellen�re, hogy hisz a szerelemben, a h�zass�g �s a gyerekek nem tartoznak az �letc�ljai k�z�.

De visszat�rve a zen�hez, a jap�n zenei �let egyik jellegzetess�ge a Livehouse. Ezek olyan csarnokok, ahol amatõr egy�ttesek l�pnek fel, potom bel�põ�rt sz�rakoztatj�k a j� n�pet �s rem�nykednek, hogy egy k�sza producer esetleg felfedezi õket. Gackt Kyotoban gyakran j�rt livehouseokba sz�rakozni, l�v�n az idõk sor�n k�zelebb ker�lt a rockzen�hez. Az egyik band�ban volt egy git�ros, aki k�l�n�sen lenyûg�zte. Extravag�ns sminkje �s karizmatikus sz�npadi fell�p�se volt. Gackt azt gondolta, ha egyszer band�t alap�t, neki csakis ilyen git�ros kellene.
"A st�di�ban gyakran j�tszottam olyan egy�tteseknek, akiknek nem volt �lland� dobosuk. Volt egy banda, akik tipikus rosszfi� st�lusban nyomt�k. A git�rosuk egy cs�ndes, hideg sr�c volt, olyan ember, aki mag�ban tartja az �rzelmeit. Nagyon unszimpatikus volt, nem is szerett�k egym�st. �reztem, hogy egyszer balh� lesz. Egyik d�lut�n ott �lt�nk a st�di�ban �s nagy volt a cs�nd. Arra gondoltam, tal�n meg k�ne sz�lalni, �gy h�t sz�ba hoztam neki azt a git�rost, akit nagyon csod�ltam, �s megk�rdeztem, vajon ismeri-e. Annyit felelt r�, hogy õ az. Persze azonnal leoltottam, biztos voltam benne, hogy ez nem ugyanaz az ember. Ezen majdnem �sszeveszt�nk, ehelyett viszont ink�bb felh�vott mag�hoz �s mutatott k�peket a koncertjeirõl. T�nyleg õ volt az. A git�ros, aki a sz�npadiass�g�val lenyûg�z�tt, az �letben cs�ndes �s z�rk�zott volt. �s nekem tetszett ez a kontraszt. Ott �llt elõttem, �s �n boldog voltam, hogy r�tal�ltam. Õ volt You." Kurosaki You, Gackt mindenkori legjobb bar�tja. A kezdeti unszimp�tia hamar eloszlott, �s Gackt egyik volt oszt�lyt�rs�val, Aoba Ren basszusgit�rossal egy�tt h�rmasban megalap�tott�k az elsõ k�z�s band�jukat, a Cain's:Feelt.

A teljess�ghez azonban egy �nekes is kellett. Gackt sose gondolt mag�ra, mint potenci�lis �nekesre, addig soha �let�ben nem �nekelt m�g m�sok elõtt. Ennek ellen�re �gy �rezte, megpr�b�lkozik a dologgal, You elõtt el�nekelt n�h�ny dalt �s az eredm�ny valami meglepõen j� volt. "You nem �rtette, a mai napig szokta emlegetni, hogy hogy nem foglalkoztam addig �nekl�ssel. Ettõl m�g nem �reztem felb�ztatva magamat, de elõtte �nekelni egy j� lehetõs�g volt gyakorl�sra, �gy bet�lt�ttem az �nekesi posztot, �s ekkor kezdtem el komolyabban hangk�pz�ssel foglalkozni. A hangom alapvetõen m�ly, �gy a magas hangokat kezdetben nehezen tudtam csak ki�nekelni. A rock'n roll zen�ben, ak�rhogy vessz�k, t�bbnyire a magas hang volt a divat. A banda-t�rsaim azonban voltak olyan rendesek, �s kezdetben ink�bb olyan dalokat �rtak, amik jobban passzoltak a hangomhoz. Nagyon tetszett a dolog, �s �gy �reztem, hogy ez az igaz�n nekem val� hivat�s; r�j�ttem, hogy �nekes akarok lenni. Olyan, akinek semmilyen hangmagass�g vagy �nekl�si technika nem okoz probl�m�t, aki a hangj�val b�rmire k�pes. Sokszor mondj�k, hogy az �nekes egy banda arca. Nos, ez nem a fizikai arcot jelenti. Nem az sz�m�t, hogy az ember j�l n�z-e ki vagy sem. Az �nekes a hangj�val, a karizm�j�val, az eg�sz lelk�vel juttatja el az �rz�seket a k�z�ns�ghez. �nekesk�nt kezdtem igaz�n komolyan viszonyulni a zen�hez."

A CAIN's:FEEL n�h�ny demo-felv�telen k�v�l nem sokat alkotott. �lõ fell�p�seik voltak ugyan, de az �h�tott lemezszerzõd�s �gy l�tszott, egyelõre nem j�n �ssze nekik. Ez persze egy�ltal�n nem meglepõ, sikert el�rni sehol nem k�nnyû, fõleg nem ennyire fiatalon. A kit�r�sre egyed�l Gackt-nak adatott lehetõs�ge, m�gpedig egy szerencs�s v�letlen folyt�n. A CAIN's �j dobosa, aki Gackt hely�re �llt be, Tokyo-b�l val� volt, �s j�l ismerte az egyik ottani, szubkultur�lis k�r�kben m�r igencsak n�pszerû egy�ttes, a Malice Mizer tagjait. A Malice ekkor m�r t�l volt egy lemezen, �m nem sokkal a lemez kiad�sa ut�n �nekes/git�rosukt�l, Tetsu-t�l szakmai �s egy�b okokb�l k�nytelenek voltak megv�lni. A Malice git�rosa �s vezetõje, Mana, teh�t �j �nekest keresett. Mikor a CAIN's dobosa errõl �rtes�lt, azonnal megadta Mana sz�m�t Gackt-nak �s hozz�tette, hogy a tagok nagyon �rdekes emberek. A telefonbesz�lget�s ut�n p�r nappal Gackt Ikebukuroban tal�lkozott a Malice Mizer alap�t�ival. "Mana, l�v�n Mana, term�szetesen nõnek volt �lt�zve. Elõsz�r vele tal�lkoztam. Tetszett a st�lusa, b�r kezdetben nehezen �rtett�nk sz�t. Azt�n K�zival is tal�lkoztunk �s kettõj�k elõtt �nekeltem. Ezut�n h�rom napig besz�lgett�nk arr�l, hogy mit �s mik�nt kellene csin�lni az egy�ttesben. Nekem tetszettek Mana �tletei egy goth vil�gr�l. �s a magam r�sz�rõl �n is tudtam, hogy mit akarok. Mikor a Malice Mizerhez csatlakoztam, mindent teljesen komolyan gondoltam. C�lomnak tekintettem, hogy �nekesk�nt tudjak �rv�nyes�lni. Nem Tokyoban, nem Jap�nban, hanem lehetõleg �zsi�ban." Gackt ekkor 22 �ves volt �s mindent h�trahagyva Tokyo-ba k�lt�z�tt, hogy teljes erõbedob�ssal a zeneiparba vesse mag�t.

A Malice Mizer ekkor m�g a Midi:Nette nevû indies kiad�n�l volt, �m �gy tûnik, Gackt '95-�s bel�p�se pozit�van befoly�solta a banda elõremenetel�t, mivel egy �v m�lva, '96-ban m�r a Nippon Columbia kiad�n�l jutottak lemezszerzõd�shez. Az egy�ttes 2 albumot vett fel Gackttal: a Voyage-t (utaz�s) 1996-ban (ezt m�g a Midi:Nette adta ki), valamint a Merveilles-t (csod�k) 1998-ban. Ezek a zenei anyagok a Malice Mizer t�bbi munk�j�val egy�tt igencsak meghallgat�sra �rdemesek, ha nem egyenesen csod�latra m�lt�ak. Zenei st�lusuk felett�bb t�g �s behat�rolhatatlan, a klasszikus zen�tõl kezdve (Bois de Merveilles, Regret vagy Zencho), a goth-on (Tranylvania) �s az industrial-on (N.p.s N.g.s, S-CONSCIOUS) �t a dallamos, mulat�s pop-zen�ig (Brise, Ma Cherie vagy Gekka no Yasoukyoku) mindent j�tszottak, s ez a st�lus-kavalk�d nemcsak soksz�nûs�get, de egy�nis�get is adott a band�nak. A Malice Mizer tagjai ekkor Gackt (�nek, zongora), Mana (git�r, szintetiz�tor), K�zi (git�r, szintetiz�tor), Yu~ki (basszusgit�r) �s Kami (dobok) voltak.

MALICE and MISERY, a megv�ltoztathatatlan emberi tulajdons�g �s a b�ntet�s, ami �rte j�r. "Mi val�j�ban az ember?" A dalok j� r�sze ek�r� az alapgondolat k�r� �r�dott. Gacktnak a zeneszerz�sben nem sok r�sze volt, mind�ssze a Regret-t �s a Le Cielt kompon�lta, l�v�n k�t m�sik dalszerzõ (K�zi, Mana) is a zenekarban, akik a munk�nak ezt a r�sz�t nem sz�vesen b�zt�k m�sra. �m a dalsz�vegeket kiv�tel n�lk�l õ �rta.

Legjobb bar�tja az egy�ttesbõl a dobos Kamimura Ukyo volt. Azon fel�l, hogy nagyon szerett�k, �s j�l meg�rtett�k egym�st, remek�l is tudtak egy�tt dolgozni. Erre nem is lehetne jobb p�ld�t felhozni, mint az a n�h�ny gy�ny�rû dob-zongora duett, amit Malice Mizer koncerteken adtak elõ. Ezek a jobb pillanatai voltak Gackt Malice Mizeres karrierj�nek, �m a h�tt�rben nyilv�nval�an voltak rosszabbak is, m�sk�l�nben '99 janu�ri kiv�l�sa nem k�vetkezett volna be.

Gackt �s a Malice Mizer �tjainak k�l�nv�l�sa az egy�ttes p�lyafut�s�nak tal�n legk�d�sebb idõszaka. A k�t oldal k�l�nb�zõ v�lem�nyen van a t�rt�ntekrõl; Gackt szerint a fokoz�d� n�zetelt�r�sek miatt adt�k ki az �tj�t m�g '98 õsz�n, a t�bbiek szerint Gackt egyszerûen lel�pett december elej�n. Gackt l�tsz�lag neh�z sz�vvel ejt csak n�h�ny sz�t a t�m�r�l, a saj�t �nzõs�g�rõl is besz�l, ami�rt a Malice Mizer v�g�l feloszlott, a t�bbiek �nzõs�g�rõl is, arr�l, hogy a p�nz mindent t�nkretesz, a zenei elk�pzel�sekben val� fokoz�d� k�l�nbs�grõl k�zte �s a t�bbiek k�z�tt, �s val�sz�nûleg minden ok k�zrej�tszhatott bizonyos szinten abban, hogy nem tudtak tov�bb egy�tt dolgozni. Gackt t�voz�s�t hivatalosan 1999. janu�r 19-�n jelentette be az egy�ttes.

"Azut�n, hogy v�ge lett az elsõ nagy visual kei õr�letnek Jap�nban, sok banda k�zzel-l�bbal kezdett kap�l�zni �s egyik�k se v�llalta t�bb� ezt a st�lust. �n mindig ny�ltan kimondtam, hogy a Malice Mizer visual kei. Legõszint�bben, nem �rdekel, hogy az emberek mit gondolnak. Ha �n hiszek valamiben, �s azt m�s kritiz�lja, el tudom fogadni. B�szke vagyok r�, hogy a Malice Mizer �nekese voltam, mert olyan dolgokat hoztunk l�tre egy�tt, amikre eg�sz �letemben �rt�kk�nt n�zhetek fel."

Sz�l�karrierj�hez term�szetesen zen�szekre volt sz�ks�ge, s nem meglepõ m�don ezekre a posztokra r�gi cimbor�it, You-t �s Rent k�rte fel. Vel�k egy�tt Amerik�ba utazott, hogy v�gre a saj�t zen�j�n dolgozzon. Kint elk�sz�lt 4 sz�ma nem volt egy egyszerû sz�l�s, de az eredm�ny k�ts�gtelen�l meg�rte a f�radts�got. K�zben megismerkedett egy New York-ban sz�letett jap�n git�rossal, Shinozaki Mas�val is, aki eg�sz eddigi �let�t h�trahagyva szint�n csatlakozott hozz�juk, �s egy�tt visszat�rtek Jap�nba. '99. �prilis 28-�n a Nippon Crown adta ki deb�t�l� EP-j�t, a Miz�rable-t. Minden lemez Gackt nev�n jelenik meg, �m ha az eg�sz egy�ttesrõl besz�l�nk, akkor �ltal�ban a GacktJOB elnevez�st haszn�ljuk. A Nippon Crown nagykiad� b�r, ennek ellen�re nem sz�m�t k�l�n�sebben �lvonalbelinek; nem t�lz�s tal�n azt mondani, hogy az�ta is Gackt a legeladhat�bb elõad�juk az ex-Luna Sea-s Sugizo mellett. A Miz�rable klipj�ben Gackt el�tkozott herceget alak�t, az egyik ekkor megjelent photo bookj�nak, a Miz�rable ~Hishou~nak has�bjain is m�g csupa gy�ny�rû gothic ruh�ban p�zol �s a Story c�mû zongora-hegedû duettj�nek n�h�ny al�mondott sor�t is m�g franci�ul �rta. Ezek voltak tulajdonk�ppen az utols� t�nylegesen eur�pai kult�r�b�l mer�tõ munk�i.

Malice Mizerbõl val� t�voz�sa ut�n alig f�l �vvel trag�dia k�vetkezett be: Kami, az egy�ttes dobosa, 1999. j�nius 21-�n agyv�rz�sben elhunyt. Holttest�t csak n�gy nappal k�sõbb tal�lt�k meg. Gacktnak senki sem sz�lt Kami hal�l�r�l, ez�rt csak egy hivatalos k�zlem�ny folyt�n tudta meg egy h�ttel k�sõbb, mikor a temet�s m�r lezajlott. A legjobban azt b�nta, hogy az elm�lt h�napok sor�n sem tudott t�l lenni a gyerekes �n�rzet�n �s nem h�vta fel Kamit, hogy legal�bb vele tarthassa a kapcsolatot. Nem mintha azzal megmenthette volna õt. Kaminak, a hozz� fûzõdõ bar�ts�g�nak �s a hal�la ut�ni �rz�seinek hosszabb fejezetet is szentelt Jihaku c�mû �n�letrajz�ban. A Malice Mizer pedig egy Memorial Box-ot jelentetett meg Shinwa c�mmel, melyen a Kami �ltal illetve neki �rt dalok halhat�ak. Az ekkor h�rom fõre cs�kkent egy�ttes 2000-ben Klah�val, egy operai hanggal meg�ldott �nekessel eg�sz�lt ki, �m sz�p jap�n szok�shoz h�ven �j dobost soha nem vettek fel.

Gackt sz�l�karrierj�nek kezdete nem volt egy sima �t, az �v elsõ fel�ben õ is �s a band�ja t�bbi tagja is t�ldolgozt�k magukat. �gy d�nt�tt, hogy visszamegy Okinaw�ra erõt gyûjteni, �s dalokat �rni deb�t�l� album�ra. 10 �ve nem j�rt azon a helyen, ahol sz�letett, felem�s �rz�sek k�t�tt�k hozz�. Egyr�szt a megr�z� gyerekkori �lm�nyei miatt maradt t�vol onn�t, m�sr�szt, mert valahogy nem volt t�l b�szke a sz�rmaz�s�ra. Viszont most b�k�lni akart. N�gy �s f�l h�napot t�lt�tt Okinaw�n, azalatt meg�rta a komplett Mars albumot, rajta - t�bbek k�z�tt - az U+K-val, mely Kami-nak sz�lt. Tal�lkozott a csal�dj�val is, a nagyanyj�val, aki a d�dnagyapj�r�l mes�lt neki, �s hogy mennyi k�z�s van benn�k. Besz�lt istenekrõl is �s szellemekrõl, amik voltak�pp az Okinawai kult�ra szerves r�szeit k�pezik. "A nagyany�m n�ha olyanokat mondott, hogy csak lestem. Soha nem hittem a m�gi�ban. Nem arr�l van sz�, most sem hiszek, de akkor, ott, a l�gk�r olyan volt, hogy m�r nem n�ztem olyan szkeptikus szemmel a dolgokat. Azokban a dolgokban, amirõl az õseim besz�lnek, k�ts�gtelen�l van igazs�g. �gy a h�napok alatt v�g�l elfogadtam a kult�r�mat �s ezzel egy�tt magamat is. Ez egy �j kezdet sz�nhelye volt."

Toky�ba val� visszat�r�se ut�n ismerkedett meg Yukihiro 'ChaChamaru' Fujimur�val, egy kiv�telesen tehets�ges git�rossal, aki m�r csak kor�n�l fogva is igen tapasztaltabb zen�sz r�v�n a banda vezetõje, elsõgit�rosa �s technikai producere lett. Yun-Ichi "Igao" Igarashi t�lt�tte be a szintis, Toshiyuki Sugino pedig a dobos posztot.
Eddig 4 albumot vettek fel egy�tt: Mars (2000), Rebirth (2001), MOON (2002), Crescent (2003), valamint az�ta megjelent egy Single Collection is THE SIXTH DAY c�men 2004. febru�rj�ban. Az albumok roppant m�d koncepcion�lisak, mindegyiknek megvan a maga t�rt�nete �s mondanival�ja. Minden zen�t �s sz�veget Gackt �r, a hangszerel�sben pedig ChaCha seg�t neki.
A Mars album a szabads�got �s az �j rem�nyeket jelen�ti meg elõtt�nk, turn�ja a Mars ~A visitor from sky~ alap�rz�lete vid�m �s pop-os, b�r n�hol nosztalgikus �rzelmeket is k�zvet�t fel�nk, mint a freesia c�mû opusz vagy a kono daremo inai heya de alatt.
A 2001-es Rebirth album a Requiem et Reminiscence turn�val kieg�sz�lve egy II. vil�gh�bor�ban elhunyt jap�n katona szemsz�g�bõl az ember �let ut�ni v�gy�t eleven�ti meg, itt a h�z�ir�nyvonal m�r a rock. A sz�mok kev�sb� dallamosak, mint a Mars-on, �m ig�nyess�g�kben bõven meg�tik a szintet. Ez volt az utols� turn�, melyen Masa (git�r) �s Toshi (dobok) m�g k�zremûk�dtek, ugyanis ketten kil�pve saj�t band�t alap�tottak Spiky n�ven. �j git�ros nem csatlakozott, mivel nem volt �getõ sz�ks�g r�, viszont a dobokat a Rebirth-tõl kezdve Nishida Ryuichi vette �t.
Azt�n 2002 nyar�n j�tt a MOON, mely az �let �rtelm�t, �s a mi�rteket fejtegeti. Ez az album - a Rebirth-hez hasonl�an - szint�n a rock kateg�ri�ba tartozik. A dalok itt is t�bb em�szt�st ig�nyelnek, �m �sszev�ve tal�n ez Gackt eddigi legkiforrottabb munk�ja. A Moon turn�j�n, a Kagen no Tsuki-n bontakozott ki elõsz�r igaz�n a jap�n kult�ra ir�nti szeretete is. Az eg�sz design, a jelmezek, a maszkok, minden borzaszt� eredetis�get mutat. Ehhez az albumhoz szorosan kapcsol�dva egy film is k�sz�lt Moon Child c�mmel, melynek forgat�k�nyv�t Gackt �rta, s a fõszerepre egy nem kev�sb� ismert, s nem is kev�sb� tehets�ges zen�szt k�rt fel, mint Hyde-ot a L'Arc~en~Ciel-bõl. A film szakmai szempontb�l nem sz�llhat versenybe profi filmesek alkot�saival, �m rajong�knak �s minden �rdeklõdõnek felejthetetlen perceket okozhat.
A negyedik album, a Crescent, 2003 december�ben jelent meg. �rz�let�ben rengeteg hasonl�s�got mutat a Moonnal, �m a temp�ja sokkal lassabb �s nyugodtabb. Az album utols� sz�ma egy duett Hyde-dal Orenji no Taiyou, azaz Arany Nap c�mmel. Ezzel a sz�mmal z�rult Gackt 2003-as turn�ja, a Jougen no Tsuki is. A MOON korszak ezzel tulajdonk�ppen lez�rult.
2004. febru�r 25-�n jelent meg a THE SIXTH DAY ~Single Collection~ album, mely az eddigi kislemezek anyag�t tartalmazza �jra felv�ve �s �jrakeverve. Nem sokkal ezut�n jelentett�k be hivatalosan a basszusgit�ros Ren kil�p�s�t is, hely�t Junken p�tolta. 2004. m�jus�ra v�rhat� egy �jabb album, THE SEVENTH NIGHT ~unplugged~ c�mmel, mely a THE SIXTH DAY dalait fogja tartalmazni k�l�nb�zõ akusztikus verzi�kban, git�r, zongora, hegedû �s egy�b klasszikus hangszerek elõad�s�ban. A 2004-es turn�, a THE SIXTH DAY, SEVENTH NIGHT m�jus-j�niusban fog zajlani. A nagy�rdemû k�z�ns�get elõre irigyelj�k, mindenesetre j� sz�rakoz�st k�v�nunk nekik!

A GacktJOB tagjai jelenleg:
Gackt (�nek, zongora)	{1999-}
You (git�r, hegedû)	{1999-}
ChaChamaru (git�r)	{2000-}
Igao (szintetiz�tor)	{2000-}
Ryuichi (dobok)	{2001-}
Jun (basszusgit�r)	{2004-}

Egykori tagok:
Masa (git�r)	{1999-2001}
Toshi (dobok)	{1999-2001}
Ren (basszusgit�r, csell�)	{1999-2004}