Traviata - 2008. janu�r 3. cs�t�rt�k 19:00

R�gen j�rtam ezel�tt az Operah�zban. Kellemes eml�keim k�t�dtek hozz�, mivel 6-7 �ve t�bbsz�r megfordultam itt, �s versenyszer�en foglalkoztam akkoriban oper�kkal, t�rt�net�ket kellett megtanulnom, s�t n�h�ny h�res �ri�t �nekelnem is kellett mint pl. a Rigoletto-b�l Az asszony ingatag, Figaro h�zass�g�b�l a Most pedig v�ge a sz�p id�knek-et �s B�nk b�nb�l az �lj meg engem B�nkot. Megn�ztem az �nekkaros csoporttal a Hunyadi L�szl�t, B�nk b�nt, Carment, Pillang�kisasszonyt �s az Aidat ha j�l eml�kszem. Azt�n valahogy abbamaradt az operaszeretet. De most, valami megmozdult bennem.

A versenyre k�sz�lve k�t olyan darabot ismertem meg, amit nagyon szerettem volna �l�ben l�tni, az egyik a Traviata a m�sik a Rigoletto. �s Pesten t�lt�tt id�m 2. �v�ben �reztem el�rkezettnek az id�t, hogy megl�togassam az Operah�zat �s e k�t Verdi remekm�re jegyet vegyek. Term�szetesen nem voltak ill�zi�im, tudtam milyen �rkateg�ri�t engedhetek meg magamnak. Ennek megfel�len a legfels� emeletre sz�lt a jegyem. Kicsit diszkriminat�vnak �reztem, hogy ide k�l�n bej�r�n lehet bemenni mint az als� szintre vagy a p�holyokba, de mikor elfoglaltam helyemet �s k�rben�ztem, el is felejtettem mindezt. Gy�ny�r� az Operah�z. Egyszer�en leny�g�z�. �s fentr�l az eg�szet be lehet l�tni. Lentr�l viszont nem. Sz�val, n�lam a pont.

A Traviata t�rt�nete primit�ven megfogalmazva nagyj�b�l ugyanaz mint a Moulin Rouge c�m� mozifilm�. Adott Violetta, aki egy kurtiz�n �s Alfred aki beleszeret. Violetta gyorsan viszonozza Alfred �rz�seit �m ekkor ker�l a k�pbe Monsieur Germont, Alfred apja. Megk�ri Violett�t, szak�tson Alfreddel mert �gy sz�gyenbe hozza az eg�sz csal�dj�t: ha feladja, akkor sem tud szabadulni kurtiz�n m�tlj�t�l �s ezzel nem csak Alfred hanem a l�nya �let�t is megpecs�teln�, mert ugyan ki venne el egy olyan l�nyt akinek a s�gorn�je egy k�jn�. Violetta nem akart k�t�lnek �llni, �m amiut�n v�gig gondolta �s sz�m�t�sba vette, hogy � hal�los beteg �s nincs sok ideje h�tra, egy felt�tellel teljes�tette a k�r�st: ha Germont biztos�tja, hogy Alfrednek sz�p eml�kei lesznek r�la. A szak�t�s ut�n egy b�lon l�tj�k viszont egym�st, ahol Alfred szinte esz�t veszti a f�lt�kenys�gt�l, kih�vja Violetta p�rj�t k�rty�zni �s miut�n mindent megnyert t�le, egyszer�en Violett�hoz v�gja a p�nzt, hogy ezzel rem�li kifizette tartoz�s�t a szolg�latai�rt cser�be. Germont led�bben fia tett�t l�tva �s �gy d�nt, mindent elmond neki. Utols� jelenetben pedig Violetta hal�los �gy�n�l �jra egym�sra tal�lnak a szerelmesek, Germont pedig b�ntudat�val k�zd, hogy � tette t�nkre a n� �let�t. Violetta hal�l�val �r v�get az opera: felkel az �gyb�l, s�t�l �s �r�l mennyi ereje lett hirtelen, azt�n �sszeesik. Az �gy�n�l �l� alakok pedig mozdulatlanok, nagy val�sz�n�s�ggel ez m�r csak az utols� �lm�t jelk�pezte.

Sz�p darab volt, b�r nem voltak olyan monument�lis d�szletek mint amikhez musical-ekn�l hozz�szoktam, de ez m�s. J� volt �jra oper�t l�tni. B�r az ember f�l�nek hozz� kell szoknia, el�sz�r furcsa volt, azt�n m�r abszol�t nem. A darab legismertebb �ri�ja m�r az els� 10 percben elhangzott: Violetta �s Alfred duettje, a Pezsg��ria, ami szinte k�zhelynek sz�m�t, annyit lehet hallani filmekben, rekl�mokban. Tal�n ez a legismertebb olasz �ria Az asszony ingatag mellett. Violetta �s Alfred m�sodik duettj�nek r�szei is vissza-visszat�rtek a darab sor�n. Germont-nak is jutott egy sz�vszor�t� �ria, amikor fi�t b�ztatta, hogy ne cs�ggedjen, miut�n szak�tott vele Violetta. �s persze Violett�nak is szebbn�l szebb dalok jutottak a darab sor�n. Sz�p nagyon sz�p �ri�kat tartalmaz a Traviata, Verdi egyik legnagyobb alkot�sa.

Opera�nekesek ter�n annyira nem nagyon vagyok itthon, egy ismer�s nevet nem tal�ltam a szereposzt�sban. �s furcsa volt, hogy k�t f�szerepl� nem magyar volt. Persze ebb�l semmi nem t�nt fel, meg r�szemr�l ak�r Violetta is lehetett voln k�lf�ldi, mert a darab olasz nyelven sz�lt. �n ezt szem�ly szerint jobban szeretem, mert ak�rmilyen j�l is �nekelje valaki az oper�kat, akkor is vannak olyan r�szei, ahol nem lehet a sz�veget �rteni. Ha meg idegennyelven sz�l, akkor az Operah�zban a sz�npad felett magyarul feliratozz�k.

De a szerepl�kre visszat�rve, sz�ln�k p�r sz�t. Violetta megszem�lyes�t�j�t Gonz�lez M�nik�nak h�vj�k. Nagyon tetszett a j�t�ka �s a gy�ny�r� ruh�i. �s ilyenben m�g nem volt tapasztalatom eddigi sz�nh�zi �lm�nyeim sor�n, de nagy hat�ssal volt r�m: v�ge lett a darabnak, Violetta �sszeesett, �sszement a f�gg�ny, ut�na pedig egyb�l kij�tt a sz�npadra �s nem tudott mosolyogni, annyira benne volt m�g a karakterben. Azt�n p�r percig m�g ott �llt, valaki egy csokor r�zs�t dobott neki �s visszat�rt k�z�nk, �nfeledten mosolygott.

Alfred megtestes�t�je az este Xavier Rivadeneira volt, nos � nem tetszett annyira. Valahogy szebbnek k�pzeltem Alfred-et. �nekkel meg sz�n�szettel nem volt gond, csak a t�bbi k�ls�s�ggel. Viszont az apj�t j�tsz� Fokanov Anatolij-t�l teljesen odavoltam. Gy�ny�r� sz�p hangja volt. A k�t k�s�r�t�rsam is osztotta a v�lem�nyem, hogy � volt az este legjobbja.

Sz�val teljesen felt�lt�dtem opera tekintet�ben, alig v�rom a jan. 30-ai Rigoletto-t, mert ha a Traviata-ra azt mondta hogy Verdi egyik legnagyobb m�ve, akkor Riogletto-t soroln�m "a legnagyobb m�ve" kateg�ri�ba.