Rómeó és Júlia – 2006. február 26. vasárnap 15:00

Nehéz erről így beszámolni, mert látni kell, át kell élni. Ez örök emlék marad számomra, az biztos. Azért mégis megpróbálok valamit írni róla.

Teljesen más hangzásvilág mint a CDn és könnyedebb is. Nagyon jó helyen ültünk, a 10. sor közel van a színpadhoz, úgyhogy mindent láttam. A szereposztás nagyon jó volt: Szinetár Dóra (Júlia) és Dolhai Attila (Rómeó). Nem bánom, hogy nem Ádám volt Rómeó, mert Dolhai Attila hihetetlenül profi és gyönyörű hangja van. Élvezet volt nézni meg hallgatni ahogy énekelt. Nem is találom a megfelelő jelzőket rá.

Szinetár Dórától azért nem haltam el ennyire, az 1. felvonásban nem volt valami jó, meg volt olyan, hogy nem találták meg a közös hangot Attilával de a 2. felvonásban ő is magára talált, és bebizonyította, hogy nem véletlenül lett Júlia. A Pacsirta című nászéjszakás számuk hihetetlenül jó volt, nagyon jól megcsinálták a búcsúzkodásukat. Meg hát aki az erkélyen ült, szerintem láthatott mindent Attilából, mert a színpadon húzta fel az alsógatyáját és föntről szerintem rá lehetett látni. De nem ez a lényeg J. Júlia búcsúja és Rómeó halála is nagyon jó volt technikailag is meg színpadilag is, de arról majd később.

Még két színészt emelnék ki. Az egyik Mészáros Árpád Zsolt (Benvolio). (Őt onnan is ismerheted, ha nézed a Barátok köztet, ő alakítja Géza „barátját” aki gyémántokkal üzletel.) A musicalben punk külseje volt. Nagyon jól énekel és színészileg is a topon van. Nagyon jó poénjai voltak. Meg hát ez az egész Benvolio karakter nagyon bejött nekem. És tényleg, mintha rá öntötték volna ezt a szerepet, bár szinte mindenki telitalálat.

De aki talán mindenkit überelt, ő Szabó P. Szilveszter (Tybalt). Úristen, rázott tőle a hideg! Úgy képzeld el ezt a pasit, hogy magas, vékony, hosszú egyenes haj és az a rideg tekintet! A párbaj résznél úgy volt, hogy Rómeó, a többiek és a táncosok „össze-vissza” szaladgáltak, nem tudták hol áll a fejük, Tybalt pedig nyugodtan, szép lassú léptekkel közelített Rómeóhoz. Komolyan mint a horror filmekben. Volt két szólója is. Az egyik akkor mikor a bálon meglátta együtt Rómeót és Júliát csókolózni és utána teljesen kiborult, eldöntötte, hogy megöli Rómeót. Lúdbőröztem attól a számtól. Ha összetalálkoznék a sötétben egy ilyen alakkal én szívrohamot kapnék. Mellesleg iszonyat jó a hangja, szerintem övé volt a legjobb alakítás az egészben. És a végén mikor tapsoltuk őket, minden szereplő mosolygott meg nevetett, de Szilveszter még véletlenül sem. Nem tudom milyen lehet a valóságban de a félelmetes szó enyhe kifejezés rá. Ádám azt írta róla a netes naplójában, hogy az operett suliban a tanára és kicsit tartott tőle, hogy együtt dolgozzon vele a musicalben. Hát megértem, miért.

Akikről beszéltem eddig és még a Herceg - Németh Attila, a Dadus - Náray Erika, Lőrinc barát - Földes Tamás, Párisz – Homonnay Zsolt (neki is volt 1 olyan jó száma amit még nem hallottam ezelőtt és nagyon tetszett), Capulet - Csuha Lajos, Capuletné – Polyák Lilla (Homonnayné J) szóval ők szerződtetett Operettszínház színészek és ők énekelnek a CDn Lilla kivételével. A többi szereplő (Mercutio – Szabó Dávid, Montaguené – Baranyai Annamária) tanulók voltak, Ádám csoporttársai. A két „anyuka” annyira nem nyerte el tetszésemet, az egyiknek elég erős, de nyávogós hangja volt, a másiknak pedig szép, de sokkal gyengébb. Szerintem őket nem volt jó egy párba rakni, mert van több közös számuk és nagyon elnyomja egyik a másikat. Mercutio - Dávid pedig jó volt, jól énekelt meg minden, de felejthető alakítás volt. Szerintem meg lehetett volna jobban csinálni ezt a karaktert. De ahhoz képest, hogy 3 éve tanulja ezt a szakmát, ügyes volt.

Aztán még van pár dolog amit elmondanék. A „Lehetsz király”-ba tettek rap-betétet! Nem volt semmi! Aztán észrevettem, hogy egyszer Attila szöveget rontott! (Lassan már elmehetnék súgónak.) Egyébként nem volt nagy rontás, aki nem tudja kívülről a darabot (mint én), annak fel sem tűnt szerintem. Hihetetlenül látványos a darab. Rengeteg táncos volt meg, rengeteg díszlet, forgószínpad…

Na és egy jelenetet elmesélek ami a legvége volt. Mikor Benvolio a szólóját énekelte (miután megtudta, hogy Júlia „halott”) leeresztettek egy függönyt és Benvolio a színpad legszélén énekelt. Aztán megjelent Rómeó és Benvolio elmondta neki a hírt. Utána Rómeó egy percig magába roskadva ült, aztán felállt, lerántotta a függönyt és ott volt a sírkamra Párisszal meg a „halott” Júliával. Párisszal volt egy közös daluk és végül Rómeó megölte. Aztán Rómeó odasétált a felravatalozott Júliához, felemelte és sétálni kezdett vele a színpadon. Ezt a „sétát” úgy képzeld el mintha táncolna vele, Júlia kezeit a nyakába tette és a derekánál fogta. Közben Rómeó a szólóját énekelte, azt, hogy „miért fáj, miért fáj, miért retteg a szívem…”. (Ez azért érdekes mert a francia változatban Rómeónak külön búcsúszáma van, de itt nem. Sok helyen voltak eltérések a franciához képest.) Szóval így sétált Rómeó a színpadon és egyszer csak abbahagyta az éneket és kb. 3 méter magasból lógott le a derekához láncolt Júliával. (Nekem fel sem tűnt, hogy az akasztófához ment, és nem is láttam hogy került a nyakára a kötél és mikor kötötte derekához Júliát.) Szóval így lógtak lefelé mikor Júlia felébredt és óriásit sikított. (Mi mást is tehetne az ember, mikor arra ébred, hogy 3 méter magasról lóg le a halott szerelméhez csatolvaJ) Aztán Júlia elkezdte énekelni búcsúdalát ami közben felvágta az ereit és meghalt. Utána még pár percig lógtak így, aztán Lőrinc barát szólója közben előbb Júliát „szedte le” (durva volt, hogy ekkor Rómeó már egyedül lógott le és lassan forgott körbe-körbe. Nem tudom milyen érzés lehet, de Attila már biztos hozzászokott ehhez a több mint 100 előadás alatt). Aztán Lőrinc barát valahogy Rómeót is leemelte és lefektette Júlia mellé. Hát ez nagyon drámai, megdöbbentő rész volt.

Óriási élmény volt a darab. Régen voltam már színházban, el is felejtettem milyen varázsa van és erre meg már régóta vágytam hogy lássam, úgyhogy teljesen a hatása alá kerültem. Hihetetlenül tehetséges színészek vannak itt és látszik rajtuk, hogy imádják ezt csinálni. Nem is találom a megfelelő szavakat… Nem tudom, hogy tudják ezt az egészet így és ennyiszer eljátszani! Van úgy, hogy napi két előadást kell végig csinálniuk. Szerintem ez emberfeletti teljesítmény. Erre születni kell, hogy valaki képes legyen rá és ilyen magas színvonalon teljesítsen. Gondolom nekik pedig ez lehet a legnagyobb elismerés ha ilyen érzéseket váltanak ki a nézőkből, mint belőlem. Talán ezért csinálják az egészet. Elhatároztuk tesómmal, hogy megyünk máskor is, ha sikerül jegyet szereznünk.